A Pannonhalmi dombság lankáin Győr-Moson-Sopron Vármegye déli részén találhatók az ültetvények. Éghajlatát, időjárási jellemzőit a Győri-medence, a Marcali-medence és a Bakony-vidék határozza meg.
Szőlőtermesztés már a római korban is volt itt, de írásos bizonyíték Szent István király 1002-ben kelt pannonhalmi alapítólevelében található, amelyben első helyen szerepel a tized alá eső termények között a szőlő és a bor. A szőlőtermesztés sikerének záloga volt a szerzetesek munkája és a francia és olasz telepesek tapasztalata. A Pannonhalmi Apátság melletti hegyoldalon hoztak létre szőlőültetvényeket, melyeket a kor legjobb technológiájának felhasználásával műveltek. A pannonhalmi bencések 1000 éves történelme szorosan összefonódott a szőlő és a bor kultúrájával. A pannonhalmi borok minőségét és országos népszerűségét mi sem fémjelzi jobban, mint, hogy már a XVIII. századtól Budán több borszaküzletet hoztak létre, ahol e borokat forgalmazták.
A borvidék borai harmonikus savszerkezetűek, biztosítva üde friss illatukat, ami ízüket is jellemzi. Köszönhető ez, többek között azoknak a különböző vastagságú pannon üledéksoroknak, melyek a homok, homokkő és agyag üledék felhalmozódásból származó talajok.
A Pannonhalmi borvidékhez a Pannonhalma OEM termékleírásában szereplő alábbi települések tartoznak: Bakonypéterd, Écs, Felpéc, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Lázi, Nyalka, Nyúl, Pázmándfalu, Ravazd, Románd és Tényő, a települések szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
A borvidéken 553 ha szőlővel beültetett területéből 540 ha termő szőlő, amelynek 78,9 %-át fehér borszőlő teszi ki. Az engedélyezett fajták közül sokféle megtalálható, de az OEM termékleírásában főborként: a fehér borszőlők közül: a Tramini (29 ha), Sauvignon blanc (26 ha), Zöld veltelíni (11 ha), vörös borszőlők közül : a Cabernet sauvignon (10 ha) Cabernet franc (22 ha), Kékfrankos (31 ha), Merlot (27 ha), Pinot noir (14 ha) szerepel.