A Dunazug- hegyvidéktől – Gerecse, Pilis, Budai hegység – a Velencei hegységig húzódó hegyoldalak lankáin, fennsíkjain és köztes medencéiben találjuk a szőlőültetvényeket. Talaja jellemzően mészkő alapon kialakult, magas mésztartalmú barna erdőtalaj illetve a velencei-gránit alapon kialakult erdőtalaj. Időjárás legjellemzőbb jegye a folyamatos szél, amely északnyugati irányból hozza a hűvösebb légtömegeket.
Etyek-Budán az Árpád kor óta fejlett borkultúrát, az itt letelepedett különböző nemzetiségek alakították. Számos – még a honfoglalók által behozott – szőlőfajtát szelektáltak itt, melyekből néhány ma is fellelhető. Ilyen például a Budai fajta, amely nevét Budáról kapta. A filoxéra vészt követően – mint sok más borvidéken – a területi adottságokhoz és a klimatikus viszonyokhoz legjobban alkalmazkodó világfajtákat vontak termesztésbe.
Etyek –Budai borvidéken feltétlen említést kell tenni Törley Józsefről, aki felismerte a hasonlóságot a champagne-i és az Etyek környéki terroir között és 1882-ben ide telepítette pezsgőgyárát.
A borvidék egész területére jellemző és kiemelendő a borok illat és zamatgazdagsága, melyet élénk savak frissé, üdévé varázsolnak.
Az Etyek-Budai borvidékhez, az Etyek-Buda OEM földrajzi jelzés termékleírásában szereplő alábbi települések tartoznak:
A borvidéken 1565 ha szőlővel beültetett területéből 1506 ha termő szőlő, aminek 83,7 %-a fehérszőlő. A fajtaválasztéknak igen széles a palettája, legnagyobb területen az Irsai Olivért (191 ha) termesztik, de a borvidék nagy felfedezettje a Chardonnay (172) amit Báthori Tibor tett híressé, amikor elnyerte vele 1992-ben az év bortermelője címet. Kedvelt fajta itt, a Zöld veltelíni (114 ha), Szürkebarát (109 ha), Sauvignon (102 ha) és jelentős mennyiségű a Rajnai rizling (83 ha), Olasz rizling (77 ha), Zenit (69 ha), Cserszegi fűszeres (66 ha), Rizlingszilváni (57 ha), Királyleányka (54 ha), Sárga muskotály (50 ha). Említést érdemel még a Juhfark(18 ha), Viktória gyöngye (15 ha) és a Zengő (14 ha.)