Az Északi-középhegység legmagasabb hegyvonulata a Mátra, amelynek déli lejtőin helyezkedik el a borvidék. A kelet-nyugat irányú hegyek megvédik az ültetvényeket az északi széltől és napfényben fürödhetnek déli oldal lankáin. Éghajlatát a Magyarország uralkodó kontinentális éghajlata alakítja, nyári forróságok és téli hidegek, melyeket a Mátra védő hatása optimalizálni tud. A hegyoldal alsóbb részein mezőségi talajokból, míg a felsőbb régiókban erdőtalajokból táplálkozik a szőlő.
A Mátrában is régmúltra tekint vissza a szőlőtermesztés. Az első írásos emlék, melyben Aba Sámuel által alapított bencés kolostorhoz, királyi adományozású szőlőbirtokok is tartoztak, 1042-ből származik. A XV. században a borvidék több települése is megkapta a városi rangot, amely többek között jogot biztosított a szabad kereskedéshez és fellendítette a borászatokat. További fejlődést hoztak a XVII-XVIII. századfordulón, a gyöngyösi tanács szőlőtelepítésre ösztönző intézkedései, amit különböző kedvezményekkel foganatosított. A II. világháború után létrejött szövetkezetek nagy hangsúlyt helyeztek a szőlőtelepítésre, a minőségi bortermelésre. Az 1990-ben megváltozott tulajdonviszonyok, a létrejött családi pincészetek minőségi fejlődést hoztak, amely napjainkban is jellemző. Fontos megemlíteni a borvidékhez kapcsolható XX. század elején kialakított szőlőoltvány telepeket, ahonnan szinte az egész ország ültetvényei táplálkoznak.
A talaj és az éghajlati viszonyok, kiváló minőségű borokat garantálnak, amelyek nagyon népszerűek a fogyasztók körében. Az itt termett szőlőből könnyed, bársonyos, borok készülnek, virágos illatok, muskotályos, gyümölcsös ízek dominálnak, melyeket harmonikus savak tartanak frissen. Az ásványos ízek inkább a magasabban fekvő dűlőkből származó tételeknél tapasztalható.
A mátrai borvidékhez Mátra OEM termékleírásában szereplő alábbi települések tartoznak: Abasár, Apc, Atkár, Budapest-Rákosliget, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Heves, Karácsond, Kerepes, Kisnána, Kisnémedi, Markaz, Mogyoród, Nagyréde, Őrbottyán, Pálosvörösmart, Pásztó, Rózsaszentmárton, Szada, Szendehely, Szücsi, Vác, Vácegres, Vácrátót, Vécs, Veresegyház, Visonta települések szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú területei.
A borvidéken 5545 ha szőlővel beültetett területből 5301 ha termő szőlő, melynek 79,% fehér borszőlő. Legnagyobb területen találkozunk itt a Szürkebaráttal (665 ha). Népszerű fajták között van az Irsai Olivér (574 ha), Rizlingszilváni (400 ha),Ottonel Muskotály (351 ha), Olasz rizling (574 ha), Sauvignon (246 ha), Chardonnay (241 ha), Zöld veltelíni (150ha). Kedvelt fajta a viszonylag kevés borvidéken meghonosodott Chasselas (240 ha). Jelentős ültetvény van a Leányka (88 ha), Cserszegi Fűszeres (86 ha), Sárga muskotály (85 ha), Pölöskei muskotály (70 ha), Királyleányka, Hárslevelű (42 ha), Rajnai rizling (28 ha), Zengő (20 ha), és a Pinot blanc (13 ha) fajtákból. A vörösbort adó szőlőknek csaknem a fele Kékfrankos (455 ha). Jó termőhelyre talált itt még néhány hazai és világfajta: Cabernet sauvignon (140 ha), Zweigelt (105 ha), Cabernet franc (80 ha), Pinot noir (72 ha), Merlot (49 ha), Turán (38 ha), Blauburger (33 ha), Syrah (30 ha), és a Néró (13 ha).