Tokaji borvidék

Zemplén hegység déli, délkeleti részén elterülő borvidék élvezi a hegy védelmét a szélsőséges időjárástól. A térség speciális mikroklímája teszi lehetővé a nagy mennyiségben létrejövő aszúsodást, ami a Botrytis cinerea penészgomba által okozott nemes rothadás. A világon egyedülálló zamatokat a Zemplén hegység vulkáni eredetű kőzetét fedő, különböző fajta és különböző mélységű tufarétegekből nyeri a szőlő, ami akár dűlőnkként is eltérő lehet, ezzel lehetőség van a dűlőszelektált tételek elkészítésére.

Magyarországot a borral kapcsolatban, szerte a világon a Tokajival azonosítják. Az itteni szőlészet borászat történelmi gyökerei, írásos emlékekei – olaszliszkai és tolcsvai pincékről – a XIII. századig nyúlnak vissza. A XIV században kezdték a többemeletes pincerendszerek kialakítását. A XV. századból már a világhírre is van írásos bizonyíték, (Istvánffy M.: Regni Ung. Historia, Köln,1724). A Császári udvar, a XVI. század közepétől rendszeres fogyasztója a Tokajinak, ami fellendülést hozott. Az országban elsőként 1561-ben, elkészült a Tokaj -Hegyalja szőlőművelése rendtartásának szabályozása: „Culturae Vinearum Regulamentum”. Az 1600-as években Rákóczi fejedelemnek – aki több kastélyt építtetett és pincéket tartott fenn a borvidék területén – köszönhetően nagy lendületet vett a fejlődés. Igazi virágkor kezdődött, akkor alakult ki a borvidék jelenlegi arculata. A Fejedelemasszony, Lórántffy Zsuzsanna is kedvelte e nemes nedűt, részére készített, 1631-ben Szepesi Laczkó Máté református lelkész a híres, sátoraljaújhelyi Orémus dűlő szőlejéből aszúbort. Ekkor már, és később az 1700-as években az Országgyűlés törvényekkel, rendeletekkel szabályozta a tokaji szőlő és bortermelést. 1737-ben, a világon elsőként rögzítették a borvidék eredetvédelemre vonatkozó szabályokat. A cári udvar is felfigyelt a Magyar borkülönlegességre, az export egy részének folyamatos megrendelője lett. A tokaji borok piaci érdekképviseletére, 1853-ban Mádon megalakul a „hegyaljai részvénytársaság”. Húsz évvel később Tarcalon Állami Felső Népiskola és Vincellérképezdét alapítottak. A filoxéravész drámai fordulatot hozott, kipusztította az ültetvények 90%-át, ahonnan ismét talpra kellett állni, ami sikerrel megtörtént. Az 1920-as évektől a gyógyszerkönyvekben a Tokaji aszút gyógyszerként szerepeltették. 1990-től a tulajdonváltás eredményeként virágzó pincészetek öregbítik Tokaj-Hegyalja és az itt termelt bor hírnevét.

Tokaji történelmi borvidékünket, 2002-ben, egyedülálló szőlészeti és borászati adottságai és a több száz éves kultúrateremtő képessége elismeréséül, az UNESCO Világörökség Bizottság világörökség részévé nyilvánította.