A borvidék, az 1998-as bortörvényben került kialakításra, három vármegye területeiből. Legnagyobb részben Tolna Vármegye, kisebb részben Baranya Vármegye és egy egészen kis terület Fejér Vármegyéből. A dombvidéki adottságok biztosítják a mérsékelten meleg és mérsékelten nedves éghajlati körülményeket. Leggyakoribb talajképző finomszemcsés kőzete a lősz, amely kiváló alapot biztosít a szőlőtermesztésnek. A szőlőtermesztést Magyarország ezen a vidékén is a kelták honosították meg, majd a rómaiak ápolták tovább. A középkorban,- az itt feltárt leletek igazolták – a jelentős számú apátságot mindenhol szőlőültetvények öveztek melyeket a szerzetesek műveltek. A XVIII. században az emberek elvándorlását és a betelepített németek itt tartását szolgálta az a szabályozás, miszerint aki szőlőt telepít és szőlőműveléssel foglalkozik 6 évig mentesült a kilenced, a tized és a robot terhei alól, ami meg is hozta az eredményt, fellendült a szőlőtermesztés és a borászat. A gazdák boraikat csapszékekben maguk árulhatták, ami igen jövedelmező volt.
A borvidék klimatikus viszonyaiból adódóan, hozzátéve a borászat hagyományaiból kapott szaktudást, harmonikus savakkal rendelkező viszonylag magas alkoholtartalmú kiváló borok készülnek. Valamennyi itt készült bortípus közös jellemzője az üde, gyümölcsös illat és íz gazdagság, az elegancia. A gyümölcsös aromák mellett felfedezhetünk fűszeres kiegészítő ízeket, mint a fahéj vagy a vanília.
A Tolnai borvidékhez az Tolna OEM termékleírásában szereplő alábbi települések tartoznak: Aparhant, Bátaapáti, Bikács, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Bölcske, Cikó, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Dúzs, Fácánkert, Felsőnyék, Fürged, Grábóc, Gyönk, Györe, Györköny, Hidas, Hőgyész, Igar, Iregszemcse, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisszékely, Kisvejke, Kölesd, Lengyel, Lajoskomárom, Madocsa, Magyarkeszi, Mezőkomárom, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagydorog, Nagyszékely, Nagymányok, Nagyszokoly, Németkér, Ozora, Paks, Pálfa, Pári, Pincehely, Regöly, Sárszentlőrinc, Simontornya, Szabadhidvég, Tamási, Tengelic, Tevel, Tolna, Tolnanémedi, Váralja, Závod településeknek, a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészeibe tartozó területek.
A borvidéken 1918 ha szőlővel beültetett területéből 1757 ha termő szőlő. A fehér és a kékszőlők aránya kiegyenlített. A legkedveltebb fehérbor szőlőfajta a Zöld veltelíni (163 ha ), a Chardonnay (158 ha ) és az Irsai Olivér (119 ha). A terület adottságaiból adódóan kiváló tételek születnek Szürkebarátból (94 ha), Királyleánykából (78 ha), Cserszegi fűszeresből (62 ha) és Olasz rizlingből (52 ha), Ottonel muskotályból (45 ha), Rizlingszilvániból (37 ha), Traminiből (37 ha), Pinot blancból (29 ha), Rajnai rizlingből (24 ha), és Zenitből (23 ha). Jelentős területen termesztenek Sauvignont ( 12 ha) és itt kóstolhatunk, más borvidékeken kevésbé kedvelt Hárslevelűt (10 ha). A kékszőlők közül uralkodó fajta a Kékfrankos (310 ha) és a Merlot (149 ha). A talajadottságok kiváló minőséget biztosítanak a Zweigelt (74 ha), a Cabernet sauvignon (69 ha), a Kékoportó (61 ha),a Cabernet franc ( 54 ha) és a Pinot noir (38 ha) fajtáknak.