{"id":415,"date":"2025-03-25T13:49:45","date_gmt":"2025-03-25T12:49:45","guid":{"rendered":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/?p=415"},"modified":"2025-06-12T16:18:50","modified_gmt":"2025-06-12T14:18:50","slug":"bortipusok-es-keszitesuk","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/bortipusok-es-keszitesuk\/","title":{"rendered":"Bort\u00edpusok \u00e9s k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00fck"},"content":{"rendered":"

A szüret befejeztével kezdőik a borász munkája, hogy a szőlőből bor legyen. Ezt hívják borkészítésnek (vinifikáció<\/span>). A borkészítés és a szőlő megművelése ugyanolyan fontossággal bír, hiszen mindkettő igen jelentősen befolyásolja a bor természetét.
A borkészítés első lépése a szőlő feldolgozása: bogyózás<\/span>, zúzás<\/span>, préselés<\/span> (vertikális, horizontális, pneumatikus).
A bogyózás és zúzás után keletkezett, még bogyóhéjat, magot és szármaradványokat is tartalmazó cefre vörösborok esetében érlelőkádba kerül 20-40 napra, hogy a héjból kioldódjanak az íz és szín anyagok. Itt előjön pár fogalom, mint a csömöszölés<\/span>, törkölykalap<\/span>, préselés, törköly<\/span>, … amiket a fogalomtárban bontunk ki. A must, később a készülő bor alján összegyűlt üledék a seprő<\/span>. A törkölyből később pálinka vagy kofuna lehet (a csigert most hagyjuk), a seprő pedig a battonage<\/span> borok készítésekor értékelődhet fel.<\/p>\n\n\n\n

Nézzük, miből mi lehet, hogyan, és a végeredményt milyen bortípusokba soroljuk:<\/p>\n\n\n\n