Magyarország egyike a világ legrégebbi és leghíresebb bortermelő országainak. A magyar bor nemzetközi hírnevét nem mennyiségével, hanem jellegzetes minőségével vívta ki. A 19. században hazánk mind a szőlőtermesztés, mind a bortermelés tekintetében nagyhatalom volt. A trianoni döntés után néhány híres borvidékünk a határainkon túlra került. Ilyen volt a Pozsony környéki, a Fertő-tó melléki, a Ménesi, az Érmelléki és a Szerémségi borvidék. A Pozsony környéki borvidék a török hódoltság idején élte virágkorát, fő fajtái a Zöldszilváni, az Olasz rizling és a Kékfrankos voltak. A Fertő-tó melléki borvidék fehér borairól híres, itt rendszeresen készítenek aszút is. Fő fajtái: Furmint, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Tramini, Kékfrankos. A Ménesi borvidék Arad-Hegyalján, a tokajival vetekedő vörös aszúboráról nevezetes. Fő fajtája a Kadarka volt, de termesztettek Bakatort, Mustost és Rózsaszőlőt is. Az Érmelléki borvidék fő fajtája a Bakator, a Sárfehér és a Juhfark volt, de elterjedt a Kadarka és a Kékburgundi (Kékfrankos) is. A Kárpát-medence leghíresebb borvidéke évszázadokon át a Szerémségi borvidék volt, ahol főként fehérborszőlő-fajtákat termesztettek (Olaszrizling, Tramini, Sauvignon, Ottonel muskotály, Kövidinka, Szlankamenka). Napjainkra hatalmasat fejlődött a talpon maradt borászok nagy része, és számtalan -nemzetközi szinten kicsi- borász produkál remek minőséget. Borászati szempontból sajnálatos módon a borfogyasztás jelentősen visszaesett, illetve a hazai fogyasztói szokások folyamatos átalakulásban vannak. Nagyon érdekes a rozék évekig tartó szárnyalása utáni népszerűség csökkenése. Az import borok fogyasztása megnőtt, a „világhírű” magyar bor mítosza oszlóban van, miközben a magyar borok minősége és választéka folyamatosan javul. (Érdekes ellentmondás 😊) Azok a klímaváltozási hatások, amik a vörösborok hazai felfutását hozták -termelésben és fogyasztásban egyaránt- mára olyan érdekes furcsaságokat hoznak, hogy a vörösbor fellegvárnak számító Villányban -hőséghez szokott- sziciliai fehér-szőlőkkel kísérleteznek.<\/p>\n\n\n\n Sajnos, a szőlő termelés és a borkészítés jövedelmezősége az elmúlt jópár évben igen drasztikusan csökkent, miközben a verseny erősödik, a kereslet csökken. Vannak, akik a kannás borok árversenyébe próbálnak beszállni, mások a felső polcos termékeikben bíznak. A kiválóság komoly erény, de jó marketing nélkül aligha tud csodákat tenni.<\/p>\n\n\n\n Ezt a „21-edik századi bormarketing” fejezetben bontjuk ki. Ez viszont már nem a fogyasztóknak, hanem a borászoknak szól, bár az igényes borfogyasztók, a tudatos vásárlók számára is roppant izgalmas terület.<\/p>\n\n\n\n Előzetesként annyit; lehet<\/p>\n\n\n\n Ami fontos; milyen költségszinten lehet érdemi fejlődést elérni úgy, hogy közben nem csak a bort, de a kapcsolódó információkat is letesszük a pohár mellé.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A múlt Magyarország egyike a világ legrégebbi és leghíresebb bortermelő országainak. A magyar bor nemzetközi hírnevét nem mennyiségével, hanem jellegzetes minőségével vívta ki. A 19. században hazánk mind a szőlőtermesztés, mind a bortermelés tekintetében nagyhatalom volt.A 19. században a filoxéravész előtt a szőlőművelésben élen jártunk, a borkezelés azonban nagyon alacsony színvonalú volt. A külföldre szállított […]<\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":232,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"none","_seopress_titles_title":"%%post_title%%","_seopress_titles_desc":"Magyarorsz\u00e1g egyike a vil\u00e1g legr\u00e9gebbi \u00e9s legh\u00edresebb bortermel\u0151 orsz\u00e1gainak. A hazai bor\u00e1szatok remek min\u0151s\u00e9get produk\u00e1lnak, \u00e9s egyre ismertebbek k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is.","_seopress_robots_index":"","footnotes":""},"categories":[116],"tags":[],"class_list":["post-456","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-bor"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/456","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=456"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/456\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1651,"href":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/456\/revisions\/1651"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/232"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=456"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=456"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=456"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
A 19. században a filoxéravész előtt a szőlőművelésben élen jártunk, a borkezelés azonban nagyon alacsony színvonalú volt. A külföldre szállított bor betegen, hibásan érkezett meg. A reformkorban egyre sürgetőbbé vált a korszerű szőlőtermesztési és borászati eljárások bevezetése, a borhamisítások, visszaélések megszüntetése.
Az 1870–1880-as évekre kialakult virágzó szőlő- és borgazdaságra súlyos csapást mért a filoxéravész, amelynek következtében a bortermelés 20 év alatt a több mint 6 millió hl-ről 800 ezerre csökkent, s a borhiány borhamisításhoz, borimporthoz vezetett. Az első országos érvényű jogszabályt, a bortörvényt 1893-ban jelentették meg. Alapelve a hamisítások elleni küzdelem és azok szankcionálása volt. 1881-ben megalakult az Országos Központi Mintapince, amelynek feladata volt a termelő és a kereskedő közötti kapcsolat megteremtése, a begyűjtött borok mintaszerű kezelése és a pincemesterek oktatása. 1883-ban a Magyar Bortermelők Országos Szövetkezete (MBOSZ) vette át.
Magyarország a szőlő- és borgazdaság intézményrendszere tekintetében a 19. század végén a nemzetközi élvonalhoz tartozott. 1894-ben létrehozták a hegyközségi rendszert HNT<\/span>.
A borvidékek első beosztását egy 1893-as törvény határozta meg. A filoxéravész előtt az egyik legrangosabb borvidékünk a Szentendrétől Nagytétényig húzódó Buda-sashegyi borvidék volt, ahol főként fehérborszőlő-fajtákat termesztettek, de külföldön is híres volt a Kadarkából készült sashegyi vörösbor.
A filoxéravész súlyos csapást mért a borgazdaságra. A bekövetkezett túltermelési válság, amely tárolótér- és hordóhiánnyal járt, továbbá a gyenge kereslet és a megnövekedett költségek (szőlőoltványok, permetezőszerek) a szőlőtermesztést ráfizetésessé tették.
Az 1930-as években nőtt a borexport, pinceszövetkezetek, állami borpincék létesültek, ahol a borokat már szakszerűen kezelték. Ezen az időszakban viszont elterjedtek a direkttermő fajták, melyek a szőlőültetvények 20–25%-át tették ki. A direkttermő bor évi termése 1 millió hl-t is elért, gyakran találkozhattunk borhamisításokkal is. 1924-ben létrehozták a Nemzetközi Borhivatalt (OIV), melynél Magyarország is jelen volt.<\/p>\n\n\n\n
A II. világháborút követő tovább gyengült a bortermelés színvonala. 1949-ben rendeletekkel megszüntették a szőlészeti és borászati felügyelőségeket, feloszlatták a hegyközségeket. Az 1950-es években az állam jelentős anyagi támogatása következtében megkezdődött a szőlőrekonstrukció, és új borászati üzemeket létesítettek.
Az 1961–1965 között állami támogatással telepítettek, de az ültetvényeket rossz fajtaszerkezettel, alkalmatlan területen létesítették. Számos borkombinát és palackozóüzem létesült. A borkészítésnél szinte egyeduralkodók a vasbeton tartályok ebben időszakban.
A magyar borászat fejlődése az 1970–1980-as években indult meg rohamosan. Nőtt a termelés, színvonalát azonban az igénytelen szovjet piac határozta meg, Főképp a kért paramétereket teljesítette Hazánk, így a kémia nagy szerepet játszott.
A nemzetközi elvárásoknak megfelelő korszerűsítés az 1990-es években kezdődött. A borászatban fejlesztések mentek végbe. Borgazdaságainkban a rendszerváltozás után átalakultak a tulajdonviszonyok. A nagyüzemek egyik része külföldi, illetve magyar befektetők kezébe került, másik része feldarabolódott.<\/p>\n\n\n\nA jelen<\/h2>\n\n\n\n
A jövő<\/h2>\n\n\n\n