{"id":460,"date":"2025-03-25T15:06:34","date_gmt":"2025-03-25T14:06:34","guid":{"rendered":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/?p=460"},"modified":"2025-06-05T15:53:18","modified_gmt":"2025-06-05T13:53:18","slug":"mindenhogyan-jo-szolofajtak-helyesirasa-borfajtak-nevei","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/mindenhogyan-jo-szolofajtak-helyesirasa-borfajtak-nevei\/","title":{"rendered":"Mindenhogyan j\u00f3? Sz\u0151l\u0151fajt\u00e1k helyes\u00edr\u00e1sa, borfajt\u00e1k nevei"},"content":{"rendered":"

Ami biztos, hogy olyan sokszínű képet, mint a szőlőfajták és a borok nevének helyesírása mutat, ritkán fordul elő meg egy-egy szakmai nyelvben. Természetesen most a magyar nyelvről beszélünk, ugyanis ha a nemzetközi trendet, vagyis a hivatalosan használt angol szakmai nyelvet nézzük, akkor kevésbé találkozunk félreértésre okot adó írásmóddal. A Magyar Tudományos Akadémiát, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot (FVM) is megkerestük a magyar szőlőfajták és borfajták helyesírásával kapcsolatosan.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A kép a megkeresés után sem lett teljesen világos, ugyanis hazánkban nagyon kevesen foglalkoznak azzal a speciális szakággal, amely a szőlőfélék osztályozásán, leírásán (ez az ampelográfus) túl a pontos helyesírás meghatározására is kitér. Az FVM 98\/2009. (VII. 30.) rendeletének mellékletében, amely egyébként a borszőlőfajták osztályba sorolásáról szól, a fajtanevek leltárba vételekor mindent nagy kezdőbetűvel írtak, míg ezeket a köznapi nyelvben kisbetűvel kezdjük. Vajon ki vagy mi hibázik a helyesírás e tekintetében?<\/p>\n\n\n\n

Ha valóban hibást keresünk, akkor máris megakadunk, ugyanis Rácz János: A Szőlő és Bor című tanulmányában kifejti, ez is, az is elfogadott. Vagyis végigvezetve a szőlőfajták és a borok nevére vonatkozó íráskép történetét, eljuthatunk a jelenbe: nincs szabályzat, amely kimondaná pontosan mi a helyes írásuk.<\/p>\n\n\n\n

A kis kezdőbetű<\/h2>\n\n\n\n

Nézzünk egy picit utána a létező irodalomban e tárgy kibontásának, ami után mindenki maga döntheti el, melyik írásmódot használja. Hazánkban e témában több cikk is megjelent például a Magyar Nyelvőrben vagy a Szabad Földben, de A magyar helyesírás szabályai is tartalmaz útmutatásokat. Az összes többi folyóirat, a neves nagy lexikonok (Magyar Nagylexikon, Révai új Lexikona stb.) azonban nem következetesek a fajtanevek használatában, hol így, hol úgy írják őket.<\/p>\n\n\n\n

Talán induljunk ki abból, hogyan is írjuk a nemzetségneveket, vagyis a genusokat és a fajneveket, vagyis a specieseket. Ezek mind-mind kis kezdőbetűvel írandók a magyar nyelvben annak ellenére, hogy a latin megfelelőjük nagybetűvel kezdődik. Priszter Szaniszló
Növényneveink című kötetében azt olvashatjuk, hogy a fajtanevek, vagyis a cultivárokat nagy kezdőbetűvel kell írni, ennek nyomán fordulhat elő, hogy találkozunk az Olasz rizling szóval, holott valljuk be, a legtöbben olaszrizlingként vagy Olaszrizlingként használjuk a köznapi nyelvben.<\/p>\n\n\n\n

\"bor_7\"
Kép forrása: maradokapénzemnél.hu<\/figcaption><\/figure>

Ha A magyar helyesírás szabályait (11. kiadás) vesszük alapul, amelyet az általános iskolában is előszeretettel használnak nyelvünk helyes használatának oktatására, akkor megkeresve a 107-es pont b.) bekezdését, világosan kimondja, hogy a „minőségjelzős összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege; gyorsvonat, hidegvérű, melegágy.” Tehát ha csak ezt a tényt vesszük alapul, akkor a sárgamuskotály és az olaszrizling is egybe írandó.<\/p>\n\n\n\n

Mégis akkor mi miatt jelenhet meg egy-egy cikkben, boros címkén például a Sárga muskotályként használt név azon túl, hogy Priszter Szaniszló ennek jelenségét írta le a fajtaneveket illetően? Egyrészt a növény, ezen belül pedig a zöldségtermesztésben is nagy kezdőbetűt használ a leíró nyelv, amit Csepregi Pál ampelográfus is támogatott. Illetve mind a szőlészek, mind a borászok a nemzetközi kitekintés tekintetében, a kereskedelemi pozíciókról nem is beszélve úgy látják, hogy nekünk, magyaroknak is ezekhez, a világ többi részén elfogadott normákhoz kell alakítanunk helyesírásunkat. Vagyis az az elfogadott, ha nem azt írjuk, hogy cserszegi fűszeres, hanem ezt Cserszegi fűszeresként, netán Cserszegi Fűszeresként használjuk?<\/p>\n\n\n\n

Vagy nagy kezdőbetű?<\/h2>\n\n\n\n

Ez talán még a nemzetközi szőlőfajták esetén érthető is lenne, de akkor mi van a hungarikumainkkal? És ha jobban belegondolunk, akkor minden nemzet megtartja a saját írásmódját. Akkor mi mégis miért szeretnék bevezetni a standard, nemzetközileg elfogadott írásmódot? A lényeg azon lenne, hogy létrejöjjön egy, a magyar helyesírásnak megfelelő szabályzat. Hazánkban, a tévében rendszeresen jelentkező nyelvtani szabályokat bemutató Grétsy László is úgy tartja a szőlő- és borfajtanevek nagy kezdőbetűs írásmódjára vonatkozóan (Szabad Föld folyóirat feltett kérdés alapján), hogy képtelenség lenne minden tagját nagy kezdőbetűvel írni.<\/p>\n\n\n\n

Ezt a kijelentését arra alapozza , hogy „a mi helyesírási rendszerünk szerint a fajtanevek – ide értve a borfajták általánosabb megnevezését is – kisbetűsek: ezerjó, kéknyelű, furmint, leányka, szamorodni stb. De ha származási helyet is pontosan megjelölve neveznek meg valamely kitenyésztett szőlőfajtát a borszakemberek, akkor szerintem ezek már nem egyszerűen fajtanevek, hanem márkanévnek számító elnevezések.” Ebben a tekintetben helyes azt írnunk, hogy Móri ezerjó, Egri csillag vagy épp Tokaji aszú.<\/p>\n\n\n\n

De a kérdés még mindig ott lebeghet bennünk, hogy akkor most egy olyan szót, mint az Irsai Olivér hogyan is írjunk? Milyen szabály vonatkozik a külföldi nevekre, amelyekre nincs magyar megfelelő? Az előbbire egyszerű a válasz, hiszen ha egy szőlőfajta egy személy nevét viseli, akkor azt nagy kezdőbetűkkel kell írni, míg az utóbbiakra ismét a magyar helyesírás szabályai ad választ: kisbetűvel írandók, például portói bor.<\/p>\n\n\n\n

A fentiekből talán már világos, hogy mennyire nincs egységes képünk a szőlők és borfajták helyesírására vonatkozóan, csak tapogatózunk, és ki így, ki úgy használja a kis- és nagykezdőbetűs változatokat. Míg a 19. században kifejezetten kerülték a személyneveken és tulajdonneveken túli nagy kezdőbetű használatát, amelyet a német nyelv írásképéhez hasonlítottak, addig ma már örömmel fogadnák nagyon sokan, ha a nemzetközi normáknak megfelelően, egyszerűbben és egységesebben használhatnánk ezt a szaknyelvet, magyarul. Egyelőre csak saját magunkon áll, melyik irányt választjuk!<\/p>\n\n\n\n

Forrás: vinoport.hu<\/a><\/em><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ami biztos, hogy olyan sokszínű képet, mint a szőlőfajták és a borok nevének helyesírása mutat, ritkán fordul elő meg egy-egy szakmai nyelvben. Természetesen most a magyar nyelvről beszélünk, ugyanis ha a nemzetközi trendet, vagyis a hivatalosan használt angol szakmai nyelvet nézzük, akkor kevésbé találkozunk félreértésre okot adó írásmóddal. A Magyar Tudományos Akadémiát, valamint a Földművelésügyi […]<\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":267,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"none","_seopress_titles_title":"%%post_title%%","_seopress_titles_desc":"Sz\u0151l\u0151fajt\u00e1k helyes\u00edr\u00e1sa \u00e9s borfajt\u00e1k nevei - fedezd fel, mi\u00e9rt nincs egys\u00e9ges szab\u00e1ly magyar nyelven, \u00e9s hogyan lehetne egys\u00e9ges\u00edteni a szaknyelvet.","_seopress_robots_index":"","footnotes":""},"categories":[116],"tags":[],"class_list":["post-460","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-bor"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/460","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=460"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/460\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1453,"href":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/460\/revisions\/1453"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/267"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=460"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=460"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/tudastar.productbroker.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=460"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}